A besurranó

A vékony,feketébe öltözött alak,óvatosan lopózott előre.Arca és a keze,korommal feketére volt festve.Az éjszaka,csillagtalan és holdtalan ,lévén vihar volt közeledőben.Még az elött szeretett volna végezni a dolgával,mielőtt kitör az égiháború.Lassan,a kezével csápolva haladt előre,mert félt,hogy a sötétben valaminek neki megy.Ahogy ott tapogatózott,egyszercsak belenyúlt valami tüskés dologba.Szisszent egyet,és oldalra lépett.Most meg,teljesen belegabalyodott a tüskék közé,az illatáról érezte,egy rózsabokor szúrkálja éppen.Elkapta a kezét,és tett egy félfordulatot.Most,belelépett valamibe,szagából itélve,kutya hagyta ott.Mérgesen kezdte dörgölni a cipője talpát a fűbe,és nagyjából,meg is szabadult tőle.Előre botorkált.Ismét belesétát egy nagyon szúrós valamibe.Éles tüskékvájtak az ujjaiba.Legszívesebben ordított volna,de nem lehetett.Hevesen szopogatta a tövisek által össze szabdalt tenyerét,és megint oldalra lépett.Megbotlott.Támaszt kereső kezével a levegőbe markolt,de máris a földre került.A feje hangosan koppant egy fa törzsén.Némán sikoltozott,és a kezét megtámasztotta a földön,de ismét rosszul tette.Ugyanis,egy haragosan fújtató sündisznóba tenyerelt.Most már nem bírta tartani magát és halkan felnyögött.Feltápászkodott és elkezdte szedegetni a süntüskéket.Már amennyire ez a sötétben lehetséges volt.Mikor megszabadult a kínzó,fájdalmasan a bőre alá belefúródott szúrósak nagyjától,már a könnye is kicsordult.Ismét elindult,makacsul törve a célja felé.Most az arca kenődött fel egy fa derekára Már nem bírta a kín hangját magában tartani,és hangosan nyűszíteni kezdett.--Egy hang szólalt meg fette.Rémülten húzta össze magát.-Már megint itt eszi a fene a szomszéd kutyáját!-mérgelődött a hang gazdája.Egy női hang csatlakozott hozzá:-Ne törődj vele drágám,elöbb,utóbb csak megúnja,hogy a bokrok össze vissza szurkálják.Még jó,hogy tele van a kertünk ezekkel bokrokkal!-A női hang gazdája hangosan becsapta az ablakot.Minden némaságba borult.A sötét alak,félhangos átkozódásba fogott,amit abba is hagyott a lebukás veszélye miatt.Minden terve dugába dőlt,és még vissza is kell jutnia az utcára....Visszafelé macskával találkozott!--------------------

A kulcszörgés hallatán ijedten dörgölte izzadt tenyrét a nadrág szárába.Szeme ide-oda cikázott,mint egy sarokba szorított vadállaté.Végül a nagy beépített szekrény felé vetette magát,és egy csukafejessel eltünt a finom illatú ruhák között.Hallotta, ahogy valaki belépett az ajtón.A szekrény lamellái közötti résen,vetett egy pillantást a belépőre.Egy fáradt arcú,középkorú asszonyt látott,aki a kulcsait egy mozdulattal az ajtó mellett álló kis asztalkára dobta.Kalapját a fogasra akasztotta,majd belenézett az előszobatükörbe.Egy darabig nézegette magát,majd vállat vont és elfordulva a tükörtől,megszabadult a kabátjától és a cipőjétől.Kopogós papucsba bújva elindult a fürdőszoba felé,majd megnyitotta a csapokat.Hallatszott az erős vízsugár zubogása a kádban.--A leselkedő óvatosan kikukucskált,és mivel helyismerete révén tudta,hogy a fürdőből nem lehet észrevenni,ezért kibújt a szekrény illatos biztonságából és az ajtó felé osont.Halk kattanással nyilt .Kisurrant,és megkönnyebülten becsukta maga után.Aztán fütyörészve lepattogott a lépcsőkön....